A Dél-alföld Wellness Egyesület

ALAPSZABÁLYA

2014

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről felhatalmazása alapján, a Dél – alföldi Wellness Egyesület korábbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály.

1. Az Egyesület neve, székhelye, alapító tagok neve lakóhelye, vezető tisztségviselők:

1.1. Az Egyesület neve: Dél-alföld Wellness Egyesület

(a továbbiakban: „Egyesület”)

Az Egyesület a tagok közös, tartós alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az Egyesület vagyonát céljainak megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez, választásokon jelöltet nem állít, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

1. Az Egyesület neve: Dél-alföld Wellness Egyesület, rövidített neve: Dél-alföld Egyesület
2. Székhelye és levelezési címe: 5700 Gyula, Rulikowszki utca 9. Fsz. 3.szám
3. Az Egyesület alapítási éve: 2007 , Pk.60.018/2007.2615
4. Az Egyesület jogállása, : Az egyesület önálló jogi személy, civil szervezet, mely tevékenységét 2011. évi. CLXXV. törvény alapján végzi.
5. Szervezete: Közgyűlés
6. Adószáma:18392188-1-04
7. Az Egyesületet képviseli: Herczegné Szabó Marianna
8. Levelezési cím: 5700 Gyula, Rulikowszki utca 9. II/9 szám
9. Hatóköre: területi, Dél-Alföld

Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet. Az elnök akadályoztatása esetén a hatóságok és más jogi személyek előtt, az alelnök és esetenként az elnökség által kijelölt személy képviseli

2. Az Egyesület céljai, közhasznú jogállása

1. A Dél-alföld ( Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megye ) térségben élő lakosság különböző csoportjai egészségesebb életmódja, egészség védelme, a lakosság egészségének javítása elősegítése, az egészséges életmód népszerűsítése a nevelés, oktatás, szabadidős tevékenységek és az egészségügyi alapellátáson túli megelőző tevékenységek fejlesztése iránti igényfelkeltés, főként a következő területeken:
2. Egészséges életkezdet és a gyermekkori megelőzés. Egészséges jövőre nevelés érdekében az egészségkultúra alapjainak, az egészséges életmód elfogadásához szükséges tudás és készségek elsajátítása, az egészséges életmód feltételeinek kialakítása a mindennapos mozgási lehetőség, az egészséges táplálkozás jelentősége és elterjesztése az iskolai étkeztetés és felnőtt táplálkozás terén,szabadidős programok segítéségével.
3. Egészségfejlesztés az oktatásban és nevelésben, az ifjúság felkészítése egészsége megőrzése érdekében.
4. Az állami oktatási intézmények ez irányú tevékenysége kiegészítéseként önkéntes szakemberekből álló csoportok által egészségfejlesztési ismeretek átadása óvodai-iskolai, szülői és egyéb felnőtti közösségek részére.
5. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok egészségi egyenlőtlenségeinek oldása, életkörülményeik, egészségi állapotuk javítása elősegítése az ismeretterjesztés módszerével.
6. A lakossági szűrővizsgálatok jelentőségéről, hasznosságáról az azokon való részvétel fontosságáról való széles körű tájékoztatás. A szervezett és célzott szűrővizsgálatok rendszerébe való bekapcsolódás. Egészségügyi dolgozók és önkéntes segítő csoport bevonásával a célzott térségre és a cél megvalósításához kapcsolható minden korosztályra vonatkozó idegenforgalmi, turisztikai és az egészséges életmódhoz kapcsolódó egészségturizmusra orientáló, továbbá egészséges életmódra nevelő, az egyesületi cél megvalósulását szolgáló képzési programok, tájékoztatók szervezése, kiemelten az egészséges életmóddal kapcsolatos szolgálatok nyújtása, az egészséges életmódot népszerűsítő programok szervezése korosztályra tekintet nélkül.
7. Az egészségturizmus iránti igény felkeltése valamint a célzott területen egészen, különösen a Dél-alföldi megyékben, valamint a határ menti térségekben található gyógyfürdők rendszeres és tematikus látogatása népszerűsítése. az érdeklődők részére a vízi-és egyéb gyógyászati módok szélesebb körben való igénybevétele miatt ismeretterjesztő tevékenység folytatása.
8. Wellness programokkal kapcsolatos idegenforgalmi, egészségügyi tájékoztató és ismerethordozó kiadványok megjelentetésében való közreműködés és a célzott területre, célzott személyi körhöz való eljuttatása elősegítése.
9. Az emberek általános egészségi állapota, közérzete javítását is segítő gyógymódok ( mint a meditáció, gyógymasszázs, gyógytorna ) egészségre gyakorolt hatásai megismertetése, azokhoz való hozzáférhetőségről való tájékoztatás.
10. Széles körű együttműködés kialakítása más egészségügyi, idegenforgalmi, turisztikai, oktatási és ismeretterjesztő tevékenységet ellátó egyesületekkel, szervezetekkel, iskolákkal korosztályos klubokkal valamint szociális tevékenységeket, családsegítést és időskorúak gondozását ellátó szervezetekkel és intézményekkel, továbbá a nemzetiségek által lakott térségben működő kisebbségi önkormányzatokkal is a hátrányos helyzetű lakossági csoportok egészségfejlesztése, egészségvédelme fontossága megismertetése érdekében.

2.1 A szervezet céljait különösen a következő eszközökkel valósítja meg.

1. Önismereti csoportok szervezése művészetterápiás /szocioterápiás módszerekkel a résztvevők együttműködési, konfliktuskezelési, és kommunikációs készségük megismerése, fejlesztése, a tudatosan választott életforma megvalósítása érdekében.
2. Az európai integrációs kihívásokkal összefüggésben munkavállalást segítő és életminőséget javító készség és kompetencia fejlesztési programok szervezése – kiemelten hátrányos helyzetű csoportoknak, diákoknak – (pl. idegen nyelvi felzárkóztatás, motivációs és asszertív tréning, társadalmi szerepelvárásokból származó nehézségeket tudatosító és csökkentő tréning), és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások, háttértámogatás megszervezése (pl. nyelvklub létrehozása, önsegítő csoportok támogatása).
3. Iskoláskorú , és fiatal korosztály számára problémamegoldó, készségfejlesztő és döntést előkészítő tréningek szervezése, lehetőségek teremtése a demokratikus működés elsajátítására, megszilárdítására.
4. Egészségfejlesztési és környezettudatos magatartási alternatívák népszerűsítése érdekében programok szervezése (pl. életmód-klub, egészségfejlesztő előadások, fenntartható fejlődés elemeinek tudatosítása).
5. Közösségépítés és a szabadidő tartalmas eltöltése érdekében kulturális programok, klubok szervezése (pl. zenei, alkotó-művészeti, kézműves, sport).
6. Táborok szervezése.
7. Felmérések készítése a működési területen élő emberek élethelyzetének alakulásáról.
8. Együttműködés hazai és külföldi társadalmi szervezetekkel.
9. Együttműködés egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési és jogi szervezetekkel.
10. Pályázatok készítése a célok megvalósításának anyagi fedezetének biztosítása érdekében.
11. Az Egyesület, az egyesületi célok és feladatok megvalósítása érdekében- kiegészítő jellegű vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely tevékenységek a TEÁOR 74.13 ’03 Piac-és közvélemény-kutatás, TEÁOR 74.14 ’03 Üzletviteli tanácsadás, TEÁOR 74.70 ’03 Hirdetés TEÁOR 74.85 ’03 Titkári, fordítói tevékenység, TEÁOR 74.87 ’03 Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás, TEÁOR 80.42 ’03 Máshova nem sorolt felnőtt-és egyéb oktatás valamint TEÁOR 91.33 ’03 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység végzésében testesülhet meg

2.2 Az egyesület, közhasznú jogállása tekintetében

a) az alábbi közhasznú tevékenység(ek)et folytatja,

1/1. A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés.

1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről144. § (1)-(2)

1/2. Népegészségügyi tevékenység: az egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, intézményrendszer; egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások

1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 35. § (1)-(2)

1/3. Véradások szervezése

1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 225. § (1) b)

2/1. A családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése

2011. évi CCXI. tv. a családok védelméről 1. § – 6. §

2/2. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 8.

4/2. Óvodai ellátás

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) 10.

5/1. . Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/

a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka

1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak,

10/2 Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) 11.

12/1 Jogvédelmi feladatok: gyermekek jogai, a jövő nemzedékek érdekei,nemzetiségek jogai, leginkább

veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai

2011. évi CXI. tv. az alapvető jogok biztosáról 2. § a), b), c), d)

14/1az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a

gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának

támogatása

2004. évi I. tv. a sportról 49. § c)-e)

14/3Kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) 17.

14/4Sport, ifjúsági ügyek

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 15.

17/2 A fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében nyújtott szolgáltatások: rehabilitációs program, segédeszköz/ segédeszköz-ellátás fejlesztés, a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik,segítőik tájékoztatása érdekében

1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 21. § a)-g)

18/1Felnőttképzési tevékenység: meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés; a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről 3. § (2) a) b)

b) nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

c)  gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;

d)  gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;

e) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

3. Az Egyesület tagjai, tagsági jogviszony keletkezése a tagok jogai és kötelezettségei, a tagsági jogviszony, megszűnése

3.1. Az Egyesület tagjai

Az Egyesület tagja lehet bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, amennyiben az Egyesület céljaival és működési elveivel egyetért és elfogadja az Alapszabályt.

Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terheli

Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

Az Egyesület tagja

1. rendes tag,

3.2. Tagsági jogviszony keletkezése

A leendő tag belépési szándékát belépési kérelem benyújtásával az Elnökségnek jelentheti be. A kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arra nézve, hogy az egyesület alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja. A tag nyilvántartásba-vételéről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Az Egyesület tagjai tagsági díjat fizetnek. A tagsági díj mértékéről a Közgyűlés dönt.

3. 3. A tagok joga és kötelességei

Az Egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

• Javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek az Egyesület döntést igénylő ügyeiben,

• Választhatók tisztségekre és megválasztják a tisztségviselőket,

• Részt vesznek és véleményt alkothatnak az Egyesület rendezvényein,

• Jogosultak az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni

• jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

• Kötelesek tagdíjat fizetni – kivéve a tiszteletbeli tag

• Kötelesek az egyesület érdekeit elősegíteni

• Kötelesek eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeknek

3. 3. Az egyesületi tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik:

1. a tag kilépésével

2. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével

3. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával. Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának automatikus megszűnésére – figyelmeztetni kell.

4. a tag kizárásával

(1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.

(2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

4. Ha a tag bejelenti kilépési szándékát- a tag tagsági jogviszonyát az Egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti.

.

3.5. A tagsági jogviszony megszűnéséről az Elnökség határozatot hoz.

4. Az Egyesület szervei és azok hatásköre , valamint a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

4.1. Közgyűlés

Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

4.1.2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• Az Alapszabály megállapítása és módosítása,

• A éves munkaprogram, költségvetés meghatározása, elfogadása

• éves beszámoló elfogadása

• A vezetőség és a felügyelő bizottság éves beszámolójának elfogadása

• Az Elnök, elnökhelyettes, alelnökök a vezetőség és a felügyelőbizottság elnökének tagjainak megválasztása és visszahívása, az esetleges költségtérítés, tiszteletdíj megállapítása

• A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll.

• Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével , a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt.

• A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.

• A tagnyilvántartás rendjének meghatározása,

• Az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása

• A tagsági díj összegének meghatározása,

• gazdasági, vállalkozási tevékenység elhatározása

• végelszámoló kijelölése

• azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy bármely jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

4.1.2. A Közgyűlést az Elnökség évente legalább egyszer köteles összehívni. A Közgyűlés összehívásáról, annak megkezdése előtt legalább tizenöt (l5) nappal a napirendi pontok megjelölésével a tagokat értesíteni kell a helyben szokásos módon. Helyben szokásos módnak minősül a helyi sajtóban történő megjelenés valamint az egyesület székhelyén történő kifüggesztés. A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:

• • közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye

  • közgyűlés időpontja

  • közgyűlés helye

  • napirendi pontok

  • figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére

  • A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

.

4.1.3. A közgyűlést az egyesület székhelyén kell megtartani.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben

hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirendem

nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

4.1.4. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 munkanapon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

4.1.5. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok 10 %-a – az ok és a cél írásban történő megjelölésével – kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az Elnök a kérelem beérkezést követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról.

4.1.6. A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az Egyesület minden tagja. Minden 18. életévét betöltött rendes tagot egy szavazat illet meg.

4.1.7. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább 50%-a plusz 1 fő személyesen, illetve a jogi személy tagok igazolt képviselője útján megjelent. Határozatképtelenség esetén úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Közgyűlés, amely ekkor a megjelentek számától függetlenül az eredeti napirendi kérdésekben határozatképes.

4.1.8. A Közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és kettő hitelesítőt kell választani.

4.1.9. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

4.1.10. A Közgyűlés az éves beszámolót a fentiekben megjelölt általános szabályok szerint – azaz egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal – fogadja el.

4.1.11. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt a személyi kérdésekről. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt továbbá bármely más kérdésben, ha azt a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. A titkos szavazás indítványozását szóban egyszerű kézfeltartással kell jelezni a Közgyűlést levezető elnök felé. A levezető elnök határozata után a Közgyűlés az indítványozott kérdés tekintetében megtartja a titkos szavazást.

4.1.12. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen levő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

4.2. Az Elnökség, Elnök, a vezetés működési rendje

4.2.1.Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői elnökség tagjai. Az elnökség három tagból áll. Az elnökség elnökét a közgyűlés választja. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

4.2.2. Az Elnökség tagjai: az Elnök és 2 Alelnök,

4. 2. 3. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja, titkos szavazással, négy éves

időtartamra. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.

4.2.4. A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a Közgyűlés új tagot választ.

4.2.5. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

n) a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

A közgyűlés összehívása

Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

4.2.6. Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök képviseli. Akadályoztatása esetén ezzel bármely Alelnököt meghatalmazhatja.

4.2.7. Ugyanakkor az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnök egyedül vagy a számlavezető pénzintézet előtti eljárásra meghatalmazott két Alelnök együttes aláírása szükséges.

4.2.8. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az ülést a ­napirend közlésével az Elnök hívja össze, legalább nyolc (8) nappal megelőzően. Az Elnökség összehívását – a napirend megjelölésével – bármely Elnökségi tag kezdeményezheti. Amennyiben az Elnök nyolc (8) napon belül az összehívásról nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok jogosultak az Elnökségi ülés összehívására. Ha az ülés nem szabályszerűen lett összehívva, az Elnökség határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a határozathozatal ellen senki sem tiltakozik. Az Elnökség ülése nyilvános. Az Felügyelő Bizottság elnöke a vezetőség ülésein meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.

4.2.9. Az Elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség az ügyrendjében meghatározott kérdésekben titkos szavazásról és minősített, kétharmados szótöbbséghez kötött határozathozatalról is rendelkezhet. Az Elnökség akkor határozatképes, ha legalább két tag jelen van. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

4.2.10. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:

1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

2. bármely más előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

4.2.11. Az Elnökség évente egyszer a rendes közgyűlésen beszámol a Közgyűlésnek, és elkészíti az Egyesület éves beszámolóját.

4.2.12. Az Egyesület minden tagja javaslattal, észrevétellel fordulhat az Elnökhöz, illetve az Elnökséghez.

4.2.13. A vezető tisztségviselők megbízatása a megbízás idejének lejártával, visszahívással, lemondással vagy elhalálozás esetén szűnik meg. Amennyiben az Elnök megbízatása megszűnik, illetve az Elnökség tagjainak száma bármely ok miatt egyharmaddal csökken, a Közgyűlés új Elnökséget választ.

4.2.14. Az Elnök feladatai és hatásköre:

5. a Közgyűlés, valamint az Elnökség üléseinek előkészítése és összehívása,

6. az Egyesület képviselete,

7. az Alapszabály, a Közgyűlés és Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete,

8. irányítja az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását,

9. gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről,

10. mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.

4.2.15. Az Alelnökök feladatai és hatásköre:

• az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az Elnök helyett, az Elnök feladatait látja el az Elnök felhatalmazása alapján.

• gondoskodnak az Egyesület nyilvántartásainak vezetéséről,

• biztosítják az iratokba való betekintési jog gyakorlását,

• végzik az Egyesület levelezését.

• az Egyesület ügyviteli feladatainak ellátása;

• a Közgyűlések előkészítése, összehívása, közreműködés annak lebonyolításában;

• az Elnökség üléseinek előkészítése, összehívása, üléseinek lebonyolításában való

• közreműködés;

• ellátja mindazokat az egyéb feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés, az Elnökség

• vagy az Elnök megbízza.

• nyilvántartja a vezető szervek határozatait

• Az Egyesületvezető szerveinek határozatairól, döntéseiről az érintetteket értesíti,

• biztosítja az Egyesület irataiba való betekintést

• az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybe vételének, beszámolóinak

• közzétételéről gondoskodik

4.3. Vezető tisztségviselőkre vonatkozó egyéb rendelkezések

Megszűnik a tisztségviselői megbízás:
a) a megbízás időtartamának lejártával,
b) visszahívással,
c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással,
e) elhalálozással,
f) az egyesületi tagság megszűnésével.

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

• Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

• Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

• A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

• Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

• Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A vezető tisztségviselővel szembeni összeférhetetlenségi okok

A közgyűlés, valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a közgyűlés, illetve az elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

4.4 A tisztségviselő visszahívását az egyesült tagjainak legalább 10 %-a és/vagy a felügyelő bizottság indokolt írásbeli javaslattal az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról titkos szavazással dönt a közgyűlés.

4.5. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

5. A választás szabályai

5. 1. Az egyesület tagjai közül a tisztségviselőket 5 éves időtartamra választja.
5. 2. A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.
5.3. A tisztségviselők jelölését az elnökség által felkért öttagú jelölőbizottság végzi. Az Elnökség által megbízott jelölőbizottsági tagok önmaguk közül választanak jelölőbizottsági elnököt. A jelölő bizottság feladata, hogy az egyesületi tagokat személyesen megkeresse és az egyesületi tagok által tett javaslatokat feldolgozza, a jelölt listát elkészítse és a közgyűlés elé terjessze.

5.4. A jelölőlistára a közgyűlésen további jelöltek is felvehetők, amennyiben a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel megszavazza.

5.5. A jelölést a jelöltnek szóban vagy írásban el kell fogadni.

5.6. Jelölés

Valamennyi egyesületi tag jelöltet állíthat az alábbi tisztségviselőre (egy elnök, két alelnök, három felügyelő bizottsági tag, egy elnökségi póttag, egy felügyelő bizottsági póttag) a jelölőbizottság tagjainál szóban vagy írásban.

5.7 A választás menete:
a) a jelölőlista véglegesítése után kezdődik a választás
b) a választás kezdetén 5 fős Szavazatszámláló Bizottságot kell választani
c) a választás kétfordulós (elnök-választás, elnökségi és felügyelő bizottsági tagok-póttagok választása) és titkos, a szavazatok leadása az arra elkészített szavazólapon történik,
d) az első forduló után a kieső elnök-jelöltek automatikusan felkerülnek az elnökségi tagok-

póttag -jelölt listájára, amennyiben a jelölést elfogadják.
e) valamennyi egyesületi tag egy szavazati jog illeti meg.
f) a szavazatok leadása után a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott voksokat
g) a tisztségviselők közül azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik a legtöbb szavazatot kapták
h) szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de már csak azon jelöltek vonatkozásában, akik egyenlő számú szavazatot szereztek.

6. A határozatokra és az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok

6.1. A Közgyűlés és az Elnökség határozatait az Elnök által megbízott Alelnök a Határozatok Könyvében vezeti. A határozatokat ügyszámmal kell ellátni, amelynek első része l-től induló növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával (év, hó, nap), valamint megjelölve, hogy közgyűlési határozat (Kgy. hat.) vagy az Elnökség határozata (E. hat.). A Határozatok Könyvébe be kell vezetni a határozat teljes tartalmát, hatályba lépésének napját, illetve időtartamát, valamint azt is, hogy milyen arányban szavazták meg a határozatot.

6.2. A Közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseiről az érintetteket az Elnökség haladéktalanul értesíti. Az értesítés történhet telefaxon, e-mail-ben vagy ajánlott küldeményként.

6.3. Az Egyesület biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe és az Egyesület egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról – saját költségére – másolatot készíthessen.

6.4. Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az Egyesület a betekintést – előzetes időpont egyeztetést követően a legrövidebb időn belül az Egyesület székhelyén biztosítja.

6.5. Az Egyesület Elnöke megtagadhatja az iratok meghatározott körébe való betekintést az Egyesülettel jogvitában álló, vagy egyébként ellenérdekű fél számára, továbbá, ha az adott iratokba való betekintés az Egyesület érdekeit sérti.

6.6. Az Egyesület nyilvánosan, a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint működik.

6.7. Az Egyesület engedélyezheti, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.

6.8. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások és szolgáltatások a tagok számára hozzáférhetők, megismerhetők.

6.9. Az Egyesület szolgáltatásai megismerhetők:

• Az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, tájékoztató füzetekből,

• Az Egyesület által kiadott prospektusokból, felvilágosító kiadványokból, szórólapokból,

• Az Egyesület által kifejtett egyéb propaganda- és kampány-tevékenység útján.

6.10. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének módja az Elnökség által az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, valamint az Egyesület által kiadott információs füzetekből, szórólapokból ismerhető meg.

6.11. Az Egyesület gondoskodik továbbá a jelentéseknek és a beszámolóknak az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről.

7. Az Egyesület gazdálkodása

7.1. Az Egyesület bevételei:

a) egyesület esetében tagdíj,

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c) a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

7.2. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredmény a tagok között nem kerül felosztásra, azt az Egyesület kizárólag a céljai megvalósítására fordítja.

7.3. Az egyesület , mint közhasznú szervezet a gazdálkodására vonatkozó különös szabályok

A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.

A vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve

az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

Az egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.

Az egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

8. Az Egyesület megszűnése

8.1. Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését kimondja, vagy a bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

8.2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

8.3. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a

vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.

9. Egyéb rendelkezések

9.1. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos Polgári Törvénykönyv valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.